2012. szept. 9.

1. fejezet Férjhezmegyek!?

*Grace szemszöge*

-Kevesebb mint egy hetünk van férjet találni neki.-szűrődött ki apa hangja a hálószobából.
-Tudom drágám, de még akkor is cak 16 lesz!-próbált védeni anya.
-Azt én is tudom, de a törvény azt írja, hogy amint egy lány betölti a 16. életévét férjhez kell adni. A vita lezárva. Holnapra meghívtam egy találkozóra a jövendőbelijét.
Én és a nővérem megsemmisülten álltunk az ajtó előtt, aztán könnyes szemmel berohantam a szobánkba. az ágyra vetettem magam és elkezdtem sírni. Elly utánam szaladt és elkezdett vigasztalni:
-Ne aggódj, majd kitalálunk valamit.
-De mégis mit? Te könnyen beszélsz, rád ez nem vonatkozik mert nincs semmilyen szupererőd vagy képességed.-kitöröltem egy könnycseppet a szemem sarkából..
-Hát ez nagyot ütött, de ne aggódj, az esküvő napjáig úgyis kitalálunk valamit. Bármit. Akármit. Csak ne sírj Garce.-próbált nyugtatni a nővérem.
Apa hangja hallataszott a földszintről:
-Lányok!
-Szerinted mit akar?-kérdeztem Elly-t.
-Biztos veled akar beszélni. De nyugi és is megyek. 
Mind a ketten lerobogtunk az emeletről a nappaliba.
-Elly most menj ki, csak a hugoddal akarok beszélni. Oké?
-Oké!-visszament a szobánkba és zenét kezdett hallgatni.
Ezt könnyű volt megállapítani mert még a nappaliban is lehetett hallani egy-két hangfoszlányt.
-Beszélni szeretnék veled.-szólalt meg apa.
-Ez várható volt...-motyogtam.
-Mondtál valamit?
-Nem, semmit.
-Bizonyára tudod, hogy kevesebb mint egy hét múlva 16 leszel és a törvény azt írja elő, hogy férjhez kell menned. Ezért holnapra megbeszéltem a jövedőbeliddel  egy találkozót.
-A jövendőbelimmel?? Találkozó?? Apa csak ezt ne.
-Kisasszony nem tűröm ezt a fajta hisztit.
-De én nem hisztizek-mondtam mérgesen
-Nem érdekel. Férjhez mész és kész. Vita lezárva.-mondta apa és mérgesen elviharzott.
A térdem remegett, mint a kocsonya az ajkaim sírásra álltak. Ezért úgy döntöttem , hogy lezuhanyzok és elmegyek aludni.
/másnap reggel/
-Grace! Grace! Ébredj már Te szerencsétlen.-keltegetett ,,drága" nővérem.
-Mivan?-kérdeztem az álmosságtól rekedtes hangon.
-Csak az te béna, hogy itt van a kérőd és apa azt mondta van 30 perced, hogy rendbe szedd magad.
-De mivan mi van ha én nem akarok lemenni hozzá.
-Csak az, hogy büntetést kapsz te barom.-és azzal kiviharzott a szobából.
Nem tudom mi lehet Ellyvel ma reggel olyan bunkó volt velem, pedig ez rá nem jellemző. Gyorsan megmosakodtam, lazán összefogtam a hajam és felkaptam magamra valami göncöt:

Mikor lértem undorító látvány fogadott. Egy szöke lenyalt hajú, pattanásos arcú fiú állt előttem a nappaliba. És ráadásul még kővér is volt. Elly odajött mellém és ezt súgta:
-Szerintem ez HOMÁR.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése